Az illeték is az adózás egyik formája. Közös megegyezéssel (vagyonmegosztási megállapodást készített az ügyvédünk) elváltam, és két év múlva az illetékhivatal megörvendeztetett egy 35 000 forintos csekkel, miszerint az ingatlan-tulajdonrészem százalékosan növekedett a válásom után és ezután illetéket kell fizetnem. Én fizettem ki a férjemet, mivel a lányommal mi maradtunk a lakásban. A vagyonmegosztási szerződés aláírásával egy időben meg is kapta a pénzt. Egy korábbi cikkükben azt olvastam: »Adómentes az is, amikor váláskor a volt házastárs készpénzzel vagy más vagyontárggyal váltja meg a lakásban meglévő tulajdoni részét.« Hát mégse az? Vagy az illetékhivatal emberek ezreit vezetné félre?” – írja olvasónk.

Amikor még minden szép és rózsaszín volt

Kérdésére nem a korábbi cikkünkből idézett személyi jövedelemadóval kapcsolatos szabályok (Szja törvény), hanem az Illetéktörvény vonatkozik – tudtuk meg dr. Szabó Tibor adótanácsadótól. – Mégpedig ez a rendelkezés:

„25. § (1) Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.

(2) Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.”

Szkander vagy szeretet?

Tehát akkor nem kell fizetni illetéket, ha a közös vagyon megszüntetése egyenlő arányban történt, beleértve az ingatlanon túl minden egyéb vagyont is. Olvasónk leveléből kiderült, hogy a hivatal szerint a tulajdoni részének az értéke két év alatt növekedett, ez nyilván így is van, hiszen olvasónk se állít mást.

Ezért rossz hírünk, hogy a hivatal a csekk kiküldésekor senkit nem akart félrevezetni, hanem az érvényben lévő jogszabályok szerint járt el. S hogy az illeték is az adózás egyik formája-e? Igen. Csakhogy a különböző adókról szóló jogszabályok sem egyetlen helyen mondják ki, hogy kinek, mi után és milyen jogcímen kell adózniuk, hanem az áfa-, az szja-, a társasági adó stb. törvényekben. A magyar adórendszer egyik legtöbbet vitatott jellemzője éppen az, hogy túl bonyolult, túl sokféle címen fizetünk mindenféle adót. Ezeket egy arra szakosodott szakembernek sem könnyű áttekinteni, hát még az adózónak.

Kardos Rita